Öntözőrendszerek, víz és felületek fertőtlenítése a növénytermesztésben
Fertőtlenítőszerek az optimális növényhigiénia érdekében
Fertőtlenítőszerek az optimális növényhigiénia érdekében
A növénytermesztésben használt fertőtlenítő- és biocid szerek számos területen segítenek csökkenteni a növényi betegségek okozta veszteségeket. Az alkalmazási területek a felületfertőtlenítéstől az öntözőrendszerek és tápoldatok fertőtlenítésén át egészen az üvegházak, tárolócsarnokok és hűtőhelyiségek teljes légtérfertőtlenítéséig terjednek.
A betakarítás utáni károk (különösen a penészesedés) csökkentése szintén kiemelt jelentőségű. Természetesen ehhez csak olyan fertőtlenítőszerek használhatók, amelyek jól tolerálhatók a növények és a környezet számára. A katalitikusan felerősített hidrogén-peroxidot tartalmazó Sanosil fertőtlenítőszerek ideálisan megfelelnek ezekre a feladatokra.
Magas koncentrációjú fertőtlenítőszer öntözőrendszerekhez, öntözővíz/tápoldat-kezeléshez és felületekhez
A Sanosil fertőtlenítőszerek népszerű felhasználási területei haszonnövények és dísznövények termesztése során:
A vízrendszerek esetében kizárólag olyan fertőtlenítő- és biocid szerek alkalmazhatók, amelyek alkalmasak vízfertőtlenítésre, nem ártanak a növényeknek, és nem hagynak hátra problémás maradványokat. A választék viszonylag szűk, és az oxidatív biocidek számítanak a leghatékonyabbnak. Ilyenek például a klór, klór-dioxid, ózon és hidrogén-peroxid.
Ezeknek a biocideknek azonban van egy közös gyengeségük: szerves anyaggal érintkezve lebomlanak, és nem biztosítanak megelőző hatást. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok és gombák újbóli elszaporodását nem gátolják aktívan, és csak nagyobb mennyiségű utóadagolással lehet azokat visszaszorítani.
Ezzel szemben a katalitikusan felerősített ezüstionokat tartalmazó hidrogén-peroxid – mint például a Sanosil Super 25 vagy a Sanosil S100 – nemcsak hatékonyabban és gyorsabban pusztítja el a különféle mikroorganizmusokat, hanem hosszan tartó védelmet is nyújt. Ez lehetővé teszi az alacsonyabb hatóanyag-koncentráció alkalmazását, ami kíméli a növényeket.
Pythium – A Pythium az egyik legrettegettebb gombafaj a növénytermesztésben, mivel súlyos gyökérrothadást okoz, amely gyorsan elterjedhet, és az egész növényállományt megfertőzheti. A betegséget a Pythium gomba okozza, amely a talajban él, és fertőzött növényi anyaggal vagy vízzel is terjedhet. A Pythium által okozott gyökérrothadás gyors növénypusztuláshoz vezet, ami jelentős terméskiesést és pénzügyi károkat okozhat. A betegség mindenféle növénytermesztési rendszerben – így a hidroponikában is – előfordulhat.
Fusarium – A Fusarium szintén komoly problémát jelent a hidroponikus növénytermesztésben, mivel ez egy olyan gombabetegség, amely fertőzött vízzel, talajjal vagy növényi anyaggal való érintkezéssel terjed. Mivel a hidroponikus rendszerek jellemzően talaj nélkül működnek, a Fusarium spórák könnyen eljutnak a növény gyökérrendszeréhez és megfertőzik azt. A Fusarium hervadást és levélsárgulást okoz, amely a növekedés lelassulásához és a hozam csökkenéséhez vezet. A betegség gyorsan terjedhet, és az egész hidroponikus rendszert megfertőzheti. A Fusarium kezelési lehetőségei korlátozottak a hidroponikában, mivel sok kémiai gombaölő szer nem alkalmazható ezekben a rendszerekben. Ezért kulcsfontosságú a Fusarium-fertőzések megelőzése a hidroponikus növénytermesztésben. Ezt tiszta víz, steril termesztőközeg és egészséges növényi alapanyag használatával lehet elérni. Emellett elengedhetetlen a higiéniai előírások betartása, például az eszközök és berendezések rendszeres tisztítása és fertőtlenítése a fertőzési kockázat minimalizálása érdekében.
Crazy Roots / Szőrös gyökérképződés: Az Agrobacterium rhizogenes egy egysejtű baktérium, amely megzavarja a növények hormonháztartását, és fertőzés esetén túlzott gyökérnövekedést idéz elő. Ez különösen a paradicsom, uborka, padlizsán és cukkini termesztését károsítja. Az Agrobacterium rhizogenes – vagyis a Crazy Roots nevű növénybetegség – terjedésének lassításához és visszaszorításához következetes stratégia szükséges. A fertőzött növényeket azonnal fel kell ismerni és eltávolítani. Az üvegházak, munkafelületek és eszközök rendszeres tisztítása, majd fertőtlenítése segíti a fitoszanitációt és megállítja a baktérium terjedését. Az öntözőrendszer rendszeres fertőtlenítése szintén kulcsfontosságú az Agrobacterium elleni védekezésben. Jó hír, hogy az agrobaktériumok rendkívül érzékenyek a Sanosil Super 25 vagy SUPER 25 típusú fertőtlenítőszerekre, és ezekkel könnyen inaktiválhatók.
Pseudomonas és Legionella: Ezek a baktériumok, amelyek különösen jól szaporodnak meleg vízben, nem a növényekre jelentenek veszélyt, hanem inkább az üvegházban dolgozó személyzetre. Ha ezek a baktériumok aeroszol formájában a levegőbe kerülnek, súlyos légúti megbetegedéseket okozhatnak. Ugyanakkor a vízhigiéniai szabályok következetes betartásával a probléma könnyen kezelhető.
A modern mezőgazdaságban gyakran alkalmaznak öntözőrendszereket, például csepegtető öntözést (felső tápoldatozás, csepegtetőrendszerek), valamint hagyományos szórófejes öntözést. Azonban minél kisebb a vízáramlás az adott rendszerben, és minél vékonyabbak a csövek és csőrendszerek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy biofilmek vagy baktérium- és gombatelepek alakulnak ki.
A vékony csövek esetében ezek a biofilmek baktérium-nyálka és biofilm-dugók formájában dugulást okozhatnak az egyes csőszakaszokban. Ha a beavatkozás túl későn történik, az érintett növények elpusztulhatnak.
Az öntözőrendszer kialakításától függően az a növénybetegségek terjedésének közvetítője is lehet. Különösen veszélyes gombák, mint például a Pythium, elsősorban szennyezett öntözőrendszereken keresztül terjednek.
A Sanosil fertőtlenítőszerek folyamatos (alacsony dózisú) adagolása vagy időszakos sokkfertőtlenítés is alkalmazható annak érdekében, hogy az egész öntözőrendszer kifogástalan állapotban maradjon. Ez megelőzi a biofilmek (valamint baktérium- és gombanövekedés) kialakulását a tartályokban és vízrendszerekben. A Sanosil Super 25 fertőtlenítőszer jó kompatibilitásának köszönhetően még fiatal és érzékeny növények hidroponikus termesztésénél is optimális védelmet nyújt.
Az optimális páratartalom eléréséhez az üvegházak levegőjét megfelelően párásítani kell. Ez jellemzően vízpermetezéssel történik fúvókákon (ködpermetezéses módszer) keresztül – közvetlenül a légtérbe vagy légáram és ventilátorok segítségével. Amíg a víz folyamatosan áramlik a vezetékekben, ez nem okoz problémát.
Ha azonban a víz pang a párásító fúvókákhoz vezető csővezetékekben, a baktériumok és gombák nagyon gyorsan elszaporodnak. Kedvezőtlen esetben ezek nemcsak a növényeket fertőzhetik meg növényi betegségekkel, hanem az üvegházban dolgozók egészségét is veszélyeztethetik (pl. Legionella, Pseudomonas). Már kis mennyiség – 20–30 ml Sanosil Super 25 fertőtlenítőszer 1000 liter permetvízhez – elegendő ahhoz, hogy az agrárcélú párásító- és ködképző rendszerek csíramentesek maradjanak.
Amikor a gyümölcsöket és zöldségeket betakarítják a földeken, különféle mikroorganizmusok – például baktériumok, élesztőgombák, gombaspórák és penészgombák – szennyezhetik be őket. Ha még a tárolás megkezdése előtt sikerül csökkenteni ezt a mikrobiológiai terhelést, jelentősen mérsékelhető a penészesedés és rothadás miatti veszteség, valamint meghosszabbítható a tárolási idő.
A szállítókonténerek, tárolóhelyiségek, gépek és eszközök felületeinek rendszeres tisztítása és fertőtlenítése jobban védi a frissen betakarított terményeket a szennyeződésektől. Ezáltal meghosszabbodik azok eltarthatósága és tárolhatósága. Az alkalmazáshoz különféle permetező-, hideg- és melegködképző készülékek használhatók, amelyek kifejezetten felületek vagy terek vegyszeres kezelésére lettek tervezve.